Nincs sok időm, tehát rövid leszek: de ami jó, azt kár is túlragozni! Mert bátran kijelenthető, hogy Delia Owens 2018-ban írt regénye nem csak regény formájában egy csodálatos alkotás, de filmként is megállja a helyét! Az Ahol a folyami rákok énekelnek filmes adaptációja, méltó a nemzetközi bestsellerhez. Aminek nagyon örülhet az olvasó, ugyanis tudjuk jól, hogy a film -legtöbb esetben- sose adja vissza a regény világát, mondanivalóját. Na ebben az esetben a 2022. augusztus 18.-án bemutatott moziról, ezt nem mondhatjuk el! Olivia Newman remekül ráérzett a történet lényegére és egy nagyon finom képi világgal kooperáló, jó színészgárdát felmutató darabot kaptunk. A film zenéje pedig szintén nagyon jó szinkronban van az egésszel. Halkan súgom meg, hogy a producer Reese Withespoon, aki egyébként remekül lehántotta magáról a butácska Doktor Szöszi skatulyát, elég csak A Nyughatatlan (2005) vagy a Vadon (2014) című filmekre gondolnunk.
Az Ahol a folyami rákok énekelnek története tulajdonképpen nagyon egyszerű: 1952-ben járunk. A hatéves Kya (Daisy Edgar-Jones) magára magára marad részeges apjával, miután anyja és testvérei sorra eltűnnek a kis családi viskóból. A kicsi távol a város zajától, a nyüzsgő civilizációtól, a természet gyermekévé válik és megismerve a lápvidék minden egyes fűszálát, egyedül próbál boldogulni, ebben a vadonban. A közeli városkában nem leli a helyét, a lakók különcnek tartják, " lápi lánynak" csúfolják, az iskolában szintén a gúny céltáblájává válik már első nap, így visszamenekül, saját kis birodalmába. A kis lápi élete akkor borul fel, amikor szerelmes lesz, és megismerkedik Tate-el ( Taylor John Smith)....ej, hogy mindig a szerelem borítja fel az ember normális életét! Kya a fiú mellett ráébred, hogy neki is vannak értékei. Boldogsága nem tarthat sokáig, mert egyszer csak holtan találnak egy fiatal srácot a mocsárban. Aki előtte szintén udvarolt a "lápi lánynak"...Nem meglepő módon őt gyanúsítják meg a gyilkossággal, és meg kell győznie az esküdtszéket ártatlanságáról. De akik most ítélkeznek felett, első perctől kezdve, rossz szemmel néznek a lápi Mauglira...
Nem romantikus filmről beszélünk. Nem is egy vígjátékról. Ez egy dráma. Egy film, amely ráébreszt bennünket arra, hogy egy kicsit mindannyian ki vagyunk rekesztve a civilizációból. Egy kicsit mindenki magára van utalva. A néző/olvasó éppen ezért nagyon könnyen azonosulni tud Kya-val. Az őt megformáló Daisy E.-J. bája pedig csak szintén hozzátesz a karakterhez, mert egy nagyon szerethető, esetlen, ugyanakkor erős lányt ismerhetünk meg általa. A színésznőt ismerhetjük a Normális emberek című minisorozatból , ahol szintén hasonló lelkületű lányt formál meg.
Itt a film előzetese itt nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=U-rE8Ux5P-U
Nézzétek meg a filmet mindenképpen, de előtte nagyon ajánlom a regényt! :)
Kövesd a blogot a facebookon is: https://www.facebook.com/vervorosblog
Kokas Bálint
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.