Az előző rész itt olvasható: http://eleg007.blog.hu/2014/05/19/az_elet_kozelrol_2-_hangulat_egy_zh_elott

Kivételesen azonnal megtaláltam a termet, ahol vizsgázunk. Ritka, hogy egyből oda találok ahova kell, úgyhogy már képzeletben beírtam magamnak egy kis ötöst. Ez volt az utolsó vizsgám, szociális menedzsmentből. Írásban kellett számot adnunk a tudásunkról…vagy nem tudásunkból. – Még nem tudom, hogy milyen lett, a lényeg, hogy meglegyen. Ha nem sikerült, akkor törlöm ezt a bejegyzést, merthogy akkor hangulatát veszti az egész, tekintve, hogy nem ma voltam a főiskolán utoljára. Bár nagyon bízom benne, hogy jó lesz, még egyszer ebbe a hőségbe oda kimenni…:D – Aki nem tudná: a Nyíregyházi Főiskola szociálpedagógia szakát boldogítom, most végeztem el a második évet. ( Úristen, amikor első nap betetettem oda a lábam, nagyban számoltam azzal a lehetőséggel is, hogy azonnal elvérzek).

Bekúsztam csoporttársam, Adrienn mellé a padsorba.( Mellőzném a személyleírást, meg azt a részt, hogy mit viselt…egyébként: jól nézett ki, csak úgy mint mindenki. Azért a nők vizsgára különösen fel tudnak öltözni!) - Hogy megy? –kérdeztem, miközben köszöntem a többieknek is. – Nem tudok semmit – feleli és elszántan olvasgatja az anyagot. – Mert lusta lettél- vettem oda neki, de igazából nagyon kételkedem benne, hogy valóban nem tud semmit. Elkérem az anyagát és még én is elkezdem olvasgatni. – Ezt a Lassifer –modellt tudom. Elneveti magát. – Az Lassiez- fair, nem Lassifer, vigyázz, mert ha rosszul írod le nem elfogadható. Ja, gaz.   Csak legyünk már túl rajta! Izgulok. Ha az abc -t kérdezné, akkor is izgulnék. De ez nemhogy nem abc, de attól jóval nehezebb. Oké, akkor gondoljuk át, olvassuk újra az egészet! Végül is, van olyan rész, ami belegondolós. Logika kell hozzá. Na ez az! Néha olyan logikátlan tudok lenni, hogy azon hihetetlen.

Bejön a tanár névsort kérdez, kiossza a feladatsor. Először elolvasom, másodjára pedig érzem, hogy görcsbe rándul a gyomrom. – Úristen, ez nehézzzz! –tör fel bennem egy hang. Szerencsére, csak a lelkem mélyéről.Vagy mégse...? Egy teszt az egész. Meg van kifejtős rész is. A teszt azért jó, mert vagy bejön, vagy nem, a kifejtős meg azért…ja, hogy annak nincs is jó oldala!!?? Kár, hogy inkább, nem szóbelizünk. Beszélgetni jobban szeretek, mint írni. Pontosítok: attól függ, mit kell írni! Mert volt olyan időszakom, amikor regényt, verseket, vagy novellákat írtam, és még néha ma is megteszem ezt, na de záró dolgozatot írni…ájj ez rémes.

A következő feladatban egy modell ábrája van. Körbenézek a nagyteremben, majd egy pillanatig a tanárt pásztázom. Olvas, vagy javít valamit. Mély levegő. Négy modellt vettünk és azt hiszem, tudom is hogy ez melyik. Beírom a kipontozott részre. – Jó, hogy nem kell lerajzolni. A rajztanáraim, mind gimibe, mind általánosba furcsán néztek rám… Közben azért elkalandozom. Úgy érzem, erről írni fogok a blogba!- Döntöm el. Oké, semmi extra dolog az egész, nem is izgalmas, de néha ilyen is kell. Nyilván érdekesebb lenne a dolog, ha közben bombariadó lenne, vagy meg kéne valakit menteni és fél litert vesztenék az akció során, vagy nyilvánosan beégetném magam, de abszolút nem bánom, hogy most ezek kimaradnak. – De nem kell megijedni, a blog továbbra sem arról fog szólni, hogy Bálint hogy érzi magát, kibe szerelmes, blabla... Viszont: kell az ilyen hétköznapi dolgokról is számot adni, nem kell mindig politizálni, kritizálni. Szememmel újra végigfutom az egész feladatsort. – Hű, de meginnék egy sört most. Amúgy is rég ittam. De jön a vb és pótoljuk. Ó, és tényleg! Ma folytatódik a Gonosz álarca!- Az az igazság, hogy rákattantam. Nyálas szappan tudom, fintorogjanak nyugodtan, de sajnos megnéztem az első részt és…Már nincs sok feladat. – Érdekes, hogy a koncentrálás ellenére, azért mennyi minden mellékes dolog is átfut az ember agyán. – Bizonyára megértenek. Vagyis: iszonyatosan remélem, mert ha nem akkor az azt jelentené, hogy deviáns vagyok. Ami azt hozná magával, hogy nem szakember leszek a szociális szférában, hanem egyből kliens. Íj, az durva lenne. – De legalább egyből adnék munkát a csoportnak! :D

Negyedóráig még dolgozom, gondosan átnézem, átgondolom az egészet. Győz bennem a mehetnék, ezért inkább beadom a dolgozatot. A lányok a terem előtt vártak…vagy csak simán álltak. Valahogy azt érzem, hogy megkönnyebbült mindenki, hiszen megírtuk a dolgozatot, de ugyanakkor mégsem. Majd, ha bekerül a Neptun rendszerbe a megfelelő jegy. – A Neptun rendszerről egyszer majd még levések ide pár sort. Megér pár misét. Gyakorlatilag tanár és diák egyaránt utálja, de senki se tud ellene semmit tenni, ez van. – Sok sikert a modulhoz- kiáltom még a nem mellettem ülő, másik Adrienn, és a mellettem ülő Adrienn után és Szabinával elindulunk a koli felé. – Ő megy fel, én meg megyek a bicajomért: irány dolgozni.

Amíg a munkahelyre tekerek, elmém azon tanakodik, hogy hogyan is telik majd az idei nyár. - Immár számomra is hivatalosan az van.  Szerencsémre eddig mindig igen tartalmas volt, és nem is én lennék, ha nem vonzanám a hülyeségeket. De tényleg! Tavaly, vagy tavaly előtt mondtam azt, hogy kész, bezárkózom a szobámba és nem megyek sehova. Tök mindegy, akkor is bele tudnék mászni valamibe. Hm..úgy szép az élet, ha zajlik, yes? Alig várom, hogy elmenjek a könyvtárba és a lehető legtöbb könyvet kivegyem. – A parfüm és illatmániám mellett a könyvek a szenvedélyeim. Ha bemegyek egy könyvtárba, sose állom meg, hogy 2-3 regényt ki ne vegyek. Most már lesz időm: bármit is hozzon a nyár, az tuti, hogy egy könyv mindig lesz mellettem…a pálinkán kívül. – Vicceltem, na! Nem vagyok deviáns. Remélem legalábbis …

KokaS BálinT