http://eleg007.blog.hu/2015/07/29/vervoros_az_utolsok_tizenhetedik_fejezet_a_kriptaban_2_-resz
A szavak hallatára megfagyott a levegő. A riportereken látni lehetett a zavarodottságot. De a kanapén ülőknél is hasonló volt a helyzet. – Hát…ez bátor dolog volt! – Jelentette ki Kira mélyeket sóhajtva. – Simán mehetne a Szerelmünk lapjaiba!
-’Zbiz’os! – Motyogta Vérvörös az orra alatt, megkövülten a képernyőt bámulva. Két héttel ezelőtt még csak egy kómás beteg volt. Valaki, akiről semmit nem tudott. Két hete még normális életet tudhatott a magáénak, most meg! Abszurdabbnál abszurdabb események sorozatába esik: kiderül, hogy a titokzatos betege angyal, hogy sokkal jobban ismeri őt, mint azt valaha gondolta volna, hogy egy gigászi cselszövés veszi körül…és hogy Ő, ő az, akinek meg kell akadályoznia mindezt. Hogy miért? Mert ez a fiú, Veselius Braudner valamiért maximálisan megbízott benne. „- Mert te vagy Vérvörös”- Csendült fel fejében a fiú egy korábbi válasza a rengeteg miértre! Mert Ő Vérvörös! – Lelki szemei előtt egy lélegzetvételnyi idő alatt lepergett az eddigi összes kalandjuk. – Hiányzol Veselius! – Mondta ki megtörten. – Bíznom kellett volna benned!
- Mi törté.. ? – Kérdezte volna együtt érzően a másik, de Veselius ekkor folytatta a vallomását.- SSS! – Figyelmeztette leginkább saját magát a szőkeség.
- Prins Barenty! Eleinte nem annak mutattam, aki vagyok, de ennek oka volt! – Vé lassan, tagoltan beszélt, mit sem törődve az előtte tolongó sajtósok hadával. A lány azon kezdett gondolkodni, hogy vajon hol is adja ezt az interjút, de a hátteret mintha egy rossz kamerával vették volna fel, nem lehetett következtetni semmire.
- Két évvel ezelőtt visszavonhatatlanul és végérvényesen beléd szerettem. Ott a téren!
- A lány? Ő nem viszonozza? Mért van szükség erre a vallomásra? – Kérdezte kiabálva egy köpcös, szemüveges riporter, miközben az Look’s TV mikrofonját az arcába nyomta.
- Hát ez jó kérdés! – Válaszolta higgadtan a fú, de a lány érezte rajta, hogy legszívesebben egy vulkánba repítené a túlbuzgót.- Úgy érzem, hogy minden rossz ellenére ő is szeret, és van róla sejtésem, hogy hol van…
- Ha nem maga rabolta el a testvérét, akkor kicsoda?
- Nem akarok vádolni senkit. – Jött a válasz egy hosszabb szünet után.- Mert még nem biztos. így hadd ne mutogassak!
- NEM AKAR VÁDOLNIII???? – Ugrott fel elképedve Vérvörös.- De pontosan tudja, hogy ki tette!!!!...Mint ahogy én is! – Tette hozzá, majd látva Kira értetlen arckifejezését, kénytelen volt kimondania a nevét.- Olivér „ Azisten” Mckenzee!
Kira szája tátva maradt a meglepetéstől, de kénytelen volt becsukni, mert Vé ismét sokkolni készült.
-Amit biztosan tudok az az, hogy az Állami Pszichiátria vezetői hatalmas korrupcióval bírnak! A pszichiátria mellesleg már évek óta nincs is az állam kezében. Magánemberek irányítják.
Hatalmas volt a felmordulás, de a fiút nem zavarta.- Néhányan két éve egy gyilkos terven dolgoznak odabent. A lejárt, rossz gyógyszerekbe kábítószert adagolnak, és azzal kereskednek. Azt nem tudom, hogy pontosan kicsodák, a partnerek. Egy hatalmas bizniszről van szó. Azt sem tudom, hogy a bostoni orvosi teamnak mi a szerepe. Csak azt tudom, hogy létre akarnak hozzni egy multicéget. A CORENT. – Ez amolyan origo központ lenne ebben a mocsokban!
A súlyos szavakat halálos csend követte.
-Tudja az állítását igazolni? – Kérdezte egy magas, vékony riporternő.- Vannak kézzel fogható bizonyítékai? És hogy kapcsolódik ez Vérvöröshöz? Azon kívül, hogy ott dolgozik…?
- Valami azt súgja, hogy Vérvörösön akarják tesztelni a drogokat. Amúgy is túl sokat tud! Félre akarják állítani és igen vannak bizonyi…
De mielőtt még befejezhette volna a mondat végét, a tévé elsötétült.
A két lány egyszerre káromkodta el magát.
Folytatódik!
Kokas Bálint
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.