Éreztem, hogy végtagjaimból kifut az élet. Zsibbadni kezdtem. A bicaj megpörgött háromszor a tengelye körül. Számban éreztem édeskés vérem ízét. Már nem kaptam levegőt. Ez hát a vég. Most meg fogok halni!- Izzott elmémben a felismerés, miközben énem egy része, vadul tiltakozott ellene: élned kell még! - Súgta egy hang belülről. Aztán megláttam Őt. Hosszú, sötét haja könnyedén omlott vállára, szemei, mint mindig most is ragyogtak. - Szia! -Mosolyodott el, de mielőtt válaszolhattam volna.....visszarángattam magam a valóságba! 

Esős, ködös héten vagyunk túl. Reggelente nagyon hideg van, pedig felöltözöm rendesen! Akárhova nézek, semmi újdonság: ugyanaz a járda köszön minden reggel, ugyanazok az illatok keringnek a levegőben, és esküszöm, hogy ugyanazok az arcok néznek rám nap, mint nap! Így többnyire a fantáziám világába menekülök, miközben a munkahelyemre tekerek, remélve, hogy nem fogok megfagyni, se közúti balesetet okozni. Kis történetem címe azonnal meg is van: Hogyan fagytam meg 10 perc alatt? De most tényleg! Ha ezekből a bringázásokból regényt lehetne faragni, vajon mennyire lenne terjedelmes? Valamiért biztosra veszem, hogy nem lenne egy Háború és béke hosszúságú. Viszont a másik főszereplő helye is már foglalt. 

Na, ennyi rizsa után jöjjön a lényeg! A célom az, hogy szilveszterig letekerjek 2017.- km.-t! Jól is állok vele, tehát nem kell magam innentől kezdve megerőltetni! Az előző rész, itt olvasható vissza: http://eleg007.blog.hu/2017/11/19/celom_2017_11_resz_fornetti_illatok_fek_gondolatok_nelkul_nem_megy

Mivel tényleg nem kedvezett nekem az időjárás, gyenge számokat tudtam produkálni. Ezen a héten 65,5 km.-t tekertem. Hozzáadva az eddig meglévő 1831-hez, jelenleg 1896,5 km. van a hátam mögött. Még több, mint egy hónap van a szilveszterig, nekem pedig már csak 120,5 km. van hátra! Nem tudom mekkora világvége, vagy sáskajárás kell ahhoz, hogy ezt ne tudjam teljesíteni! Már most ezt a feladatot is kihúzhatom az éves listámból. 

Vérvörös Blog: https://www.facebook.com/vervorosblog/

Kokas Bálint